Élelmiszerhulladék
Az élelmiszerpazarlás a Földön mindenhol jelen van, de nem veszik mindenhol kellően komolyan, mert nem érint minden országot azonos mértékben. Az ételpazarlás fontos tényező az élelmiszerbiztonságban és közvetlen hatást gyakorol a:
környezetre (energia, klíma, víz és egyéb nyersanyagok felhasználása),
gazdaságra (fogyasztás, hulladékgazdálkodás, árupiacok, anyaghatékonyság)
lakosságra (egészség, egyenlőség)
Az EU meghatározása szerint élelmiszerhulladék minden olyan tenyésztett, termesztett vagy elejtett termék vagy termékrész, amely emberi fogyasztásra alkalmas lett volna, ha megfelelően kezelik vagy raktározzák.
Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal meghatározásába belekerülnek a nem fogyasztásra szánt termékek és a fogyasztásra alkalmatlan termékek is, melyek a következők:
Vendéglátó helyek ételmaradványai (pl.: élelmiszerkészítés során visszamaradt fogyasztásra nem alkalmas élelmiszer, el nem fogyasztott élelmiszer)
Termékek, amelyek megsérültek csomagolás közben és emiatt veszélyt jelentenek (pl.: tejtermékek, vákumcsomagolt termékek)
Szennyezett, csomagolás nélküli termékek (pl.: nyers hússal érintkezett termékek)
Hulladék, amely az ételtisztítás melléktermékeként keletkezett (pl.: nyesedék, bőr, zöldség- és gyümölcs héja)
Használt sütőolajok
Élelmiszerhulladék keletkezése az egyes szektorokban
A FAO 2019-es felmérése alapján az élelmiszerek csaknem 14%-a már a kitermelés és az üzletbe jutás szakaszában hulladékká válik. Az UNEP 2021-es számításai alapján a már feldolgozott élelmiszer további 17 százaléka került az üzletekből, éttermekből, konyhákból és háztartásokból a hulladékba. Ezen számítások alapján a kitermelt összes élelmiszernek csupán a 69%-a kerül fogyasztásra, míg a maradék 31% huladdékként végzi. a World Food Programme (WFP) 2020-as becslése alapján nagyjából 1,3 milliárd tonna kidobott élelmiszer keletkezik a világon évente. Magyarországon 1,8 millió tonna körül alakul ez az érték.
Bizonyos ágazatokra (pl.: vendéglátóipar és élelmiszeripar) a háztartások szokásai közvetett hatást gyakorolnak (pl.: készlettartás), így a háztartásoknak komoly szerepe van az élelmiszerhulladék termelésre. Jogosan merül fel a kérdés a háztartások jelentősége miatt:
Hogyan csökkenthető a háztartások élelmiszerhulladék termelése?
A lakosság leginkább a túlfogyasztásért felelős. A túlfogyasztás élelmiszerfelesleghez, a felesleg pedig hulladékhoz vezet. Az alábbi ábra az élelmiszer tudatos felhasználásával elérhető élelmiszerhulladék- csökkentést szemlélteti.
A túlfogyasztás elkerülésének legjobb módja, ha megtervezett étkezések alapján összeállított bevásárlólistát használunk. A termékek és címkék alapos ismerete, illetve az impulzusvásárlás elkerülése szintén jelentősen csökkenti a feleslegesen vásárolt élelmiszer mennyiségét. A túlfogyasztás általános probléma a világban, ezért a tervezés, a vásárlói szokások és magatartás fontos szerepet játszik abban, hogy mennyi hulladék termelődik. Ez a téma bővebben a tudatos vásárlás részben kerül bemutatásra.
Az üzletek termékei közül talán az élelmiszerek azok, amelyek a leginkább érzékenyek a tárolás körülményeire. Gyakran keletkezik hulladék a termék nem megfelelő tárolásából, sérüléséből vagy romlásából. A szavatosság megőrzése megfelelő tárolással ezért kiemelt szerepet kap az élelmiszerhulladék visszaszorításában.
Szavatosság megőrzése:
Pékáru frissen tartása:
A papírzacskóban túl gyorsan kiszárad a pékáru, míg a nejlonzacskó káros a környezetre és penészedést is eredményezhet. A két csomagolóanyag előnyeit együttesen kiszolgáló, nem penészedő megoldás a kenyeres doboz.
A pékáruk jelentős része legalább 3 hónapig fagyasztható
Minőségét megőrzi és fogyaszthatósági idő. Mi a különbség?
A csomagoláson „minőségét megőrzi” felirattal ellátott termékek a feltüntetett dátumon túl is gyakran biztonságosan fogyaszthatók, ha megfelelően voltak tárolva. A kidobásról vagy felhasználásról szóló döntés előtt mindig győződj meg róla, hogy a csomagolás nem sérült, illetve, hogy az élelmiszer színében, szagában és ízében találni- e kivetnivalót. A felirat leggyakrabban liszt, búzadara, kakaó, kávé, keksz, tészta és fűszer csomagolásán, valamint konzerveken fordul elő.
A fogyaszthatósági idővel ellátott termékek felhasználása a feltüntetett idő lejárta után egészségügyi kockázatot hordoz magában, még abban az esetben is, ha az előírásnak megfelelően voltak tárolva. A gyártó a biztonságos fogyasztást a jelzett dátumig garantálja. A feltüntetett időpont jellemzően a tényleges lejárati dátumtól korábbi időpont, a fogyasztó egészségének védelmének érdekében. A termék lejárat napján történő használata ezért veszélytelen.
Néhány tipp az élelmiszerhulladékmentes életért:
Készíts bevásárlólistát és csak azt vedd meg amire szükséged van!
Igyekezz mindent felhasználni, a megmaradt ételt és kenyeret fagyaszd le!
FIFO (first in first out): Igyekezz azt felhasználni, amit a legkorábban vettél!
Vezess listát a kamra, hűtő és fagyasztó tartalmáról!
Ellenőrizd rendszeresen a fogyaszthatósági dátumokat!
Az ételeket, amelyeket nem tudsz elfogyasztani, adományozd el, add az állatoknak vagy komposztáld!
Néhány felbontott vagy levegőn hagyott élelmiszer (pl.: chipsek, pékáru) felfrissíthető és ropogóssá tehető, ha sütőbe rakod.
