Fogalom
A fogalom pontos meghatározásával már többen foglalkoztak. De éppen a mindig felmerülő esetleges használhatósága miatt nem lehet egyértelműen rámondani semmire sem, hogy hulladék. A jelenleg hatályban levő hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény szerint az a tárgy vagy anyag minősül hulladéknak, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. A megfogalmazás azonban a hulladék tulajdonosa szempontjából van értelmezve, nem tér ki arra, hogy más számára akár hasznos is lehet. A technikai és gazdasági fejlődés mellett elfelejtettünk a környezethez is igazodni. A világ hulladékproblémája, valószínűleg szintén jelen lenne, ha szem előtt tartottuk volna, de közel sem ilyen mértékben. Hiszen ha belegondolunk, a természet mintájára alapozva a termelést, minden hulladék megszűnne feleslegessé válni, környezetünk ugyanis zárt rendszerként működve mindent felhasznál. Az egyik élő szervezet által kibocsátott „termék”, egy másik számára hasznosítható. Egy egyszerű példa a körforgásra: a róka ürüléke kiváló tápanyag a boróka bokor részére, melynek magjai annak a madárnak az elesége, melyet a róka elkap. Ily módon marad fent az egyensúly. Maga a hulladék tehát egy olyan fogalom, mely egyedülálló módon csak a mi jelenlétünkre jellemző, sehol máshol nem fordul elő. A természet számára ismeretlen kifejezés.
Probléma
A hulladék, mint környezetet terhelő tényező olyan megszokott részévé vált mindennapjainknak, hogy elfelejtünk probléma, vagy éppen lehetőségként tekinteni rá. Ennek fő oka, hogy bár a hulladék közvetlenül nálunk keletkezik, a további életútja a társadalom számára ismeretlen marad, melyen keresztül maga a szelektív hulladékgyűjtés sem biztos, hogy minden ember számára ugyan akkora jelentőséggel bír. A hulladék, amennyiben nem megfelelően kerül elhelyezésre, gyakorlatilag minden környezeti tényezőre káros hatást fejt ki, hiszen ezek kölcsönhatásban állnak egymással. A természetben illegálisan lerakott hulladék negatív hatást fejt ki a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, anyagtól függően a légkörre és nem utolsó sorban az élővilágra. Abban az esetben, ha a hulladék gyűjtésre kerül, de nem megfelelően, elveszíti értékét, hiszen ezen keresztül már nem áll fenn a lehetőség, hogy nyersanyagként újbóli felhasználásra kerüljön.
Lehetőségek
A szelektív hulladékgyűjtés szerepe azonban egyre fontosabb, hiszen az így visszanyert anyagok körforgásban maradnak, újra egy termék alapanyagaként kerülnek felhasználásra. Ezen keresztül nem csak a keletkező hulladék nem terheli a környezetet, de az ipar számára értékes nyersanyag marad körforgásban, melyet egyébként a környezetet szennyező eljárások által tudnának kinyerni. A társadalom tehát a nagyvállalatokhoz hasonlóan szintén nagy szerepet játszik a körforgásos gazdaság kialakításában. Fontos tehát, hogy a társadalom számára is látható legyen, hogy a mindennapi szokásaink tudatos irányba való elmozdítása, gondolkodásunk a hulladékról meghatározó szerepet játszik a környezetvédelem területén. Megfelelő támogatással és ismeretterjesztéssel elérhető, hogy a társadalom értékként tekintsen a keletkező hulladékokra, mely a természet példáját követve körforgásban marad.